“Ami a viselet mögött van” – kiállítás

Péntek délután muzsikaszóra tartottak katonai toborzót a Budai Várban. Nem állt be a hadiállapot: Jánváry Zoltán fotóművész, grafikus kiállításának megnyitójára hívta fel ezzel a figyelmet a Magyarság Háza.

A Magyarság Házának idei első nyilvános rendezvényeként nyílt meg a budai várban, a Szentháromság tér 6. szám alatt „Ami a viselet mögött van… Vitézek a végeken” címmel Jánváry Miklós kiállítása. Az Egyesült Államokban élő festőművész, grafikus fotográfiái a XVI-XVII. századi magyar végvári vitézek fénykorát idézi meg tíz magyarországi hagyományőrző csoport mintegy száz tagja közreműködésével. Jánváry Miklós ötven képén a hagyományőrzők láthatók saját, korhű viseletben, amely magyarországi kézművesek munkáját dicséri. Az öltözetek készítői között található ceglédi gyapjúszövő, karcagi ötvös, több késes, fegyverkovács, bőrműves, viseletvarró, zsinór és paszománykészítő, csizma és zászlókészítő. Az ősi magyar fegyvertartási módokat ma már több száz hagyományőrző egyesületben gyakorolják.

A végvárak a XV-XVI. században a török hódítás ellen épültek az Adriától a Dunántúlon át Erdélyig. A magyar védelmi rendszer egész Európa védvonala volt, az ott élő, önfeláldozásukról híres lovas és gyalogos katonák nem csak saját hazájukat, hanem Európát is védték az oszmán hódítóktól. Végvári vitéz volt a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alkotója, Balassi Bálint is, aki számos versben örökítette meg a magyar vitézek bátorságról és emberségről példát adó életét.

A három hétig nyitva tartó kiállításon Jánváry Miklós fotográfiái mellett számos ruhadarab és korabeli fegyver is megtekinthető a Magyarság Háza aulájában. A Magyarság Házát a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. hozta létre, célja, hogy az összmagyarság hajdan volt értékeit és jelenlegi kultúráját bemutassa. A kiállítás létrejöttében segítségére volt a Hadtörténet Múzeum és a Honvédelmi Minisztérium katonai hagyományőrzési főosztálya is

Fényképek a megnyitóról:
Jánváry Zoltán
Dessewffy Zsolt
Balatoni Imre

A kiállítás képei a “The Hungarian Hussar” linken is megtekinthetőek

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Történelmi emlékhely lett az egri vár

A kormány idén január 1-jétől összesen 39 magyarországi helyszínt történelmi emlékhellyé nyilvánított. A magyarországi várak és erődítmények közül történelmi emlékhellyé nyilvánította a kormány az Egri várat.

Az olyan kiemelkedő jelentőségű épített, vagy természeti helyszínek válhatnak történelmi emlékhellyé, amelyek a magyar nemzet, vagy a hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, vagy ahol az ország politikai, kulturális életét befolyásoló, ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek.

Egy híján negyven történelmi emlékhely van az országban, ebből kettő Heves megyében. Berecz Mátyás, az egri vármúzeum történész muzeológusa szerint az egri vár jó ideje kultuszhelynek számít, és az, hogy a kormány nemrégiben történelmi emlékhellyé nyilvánította, csak megerősíti ebben a státuszában. Az is remélhető, hogy az állam felelős gazdaként folyamatosan ügyel arra, hogy az épületek állaga ne romoljon tovább. Utalt arra is, hogy kevés olyan honi emlékhely van, amely történelmi vonatkozásban csak pozitív üzenetet hordoz. Az egri vár közéjük tartozik.

turizmusonline.hu: Nemzeti és történelmi emlékhelyek
heol.hu: Történelmi emlékhely lett Eger és Recsk
heol.hu: Remélik, pénz is jár a címmel

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Agria Eliberata 2011

324 éve annak, hogy a keresztény csapatok által blokád alá vont egri török őrség harc nélkül feladta a várat. Ez a nap hosszú időn át ünnep volt Egerben, ilyenkor szentmisével, a fertálymesterek és a helyi polgárság fáklyás felvonulásával emlékeztek meg Eger felszabadulásáról. Idén nem csak az egri vitézek vonultak fel a város utcáin, hanem a Fertálymesterek és a Borlovagok is velük tartottak. Az ünnepi megemlékezésen Habis László polgármester úr és Berecz Mátyás történész-muzeológus mondott beszédet az egykori eseményekre emlékezve. Ezt követően az ünnepség a Hollóének Régizene Együttes előadásával folytatódott.

Nemes Róbert további fényképei
heol.hu: Megbékélés napja: Egerben nem haragszanak a törökökre
TV Eger: A megbékélés napja

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Dobó kardját kapta a Csík zenekar prímása

Az Egri Dobó Kardja Rend immár negyedik alkalommal nyújtotta át vasárnap a várkapitány szablyájának hiteles másolatát az arra érdemeseknek. Az idei esztendőben Szabó Attila zenész, a Csík Zenekar tagja, valamint Schváb Zoltán, közlekedésért felelős helyettes államtitkár vehette át az egri vitézek dicsőségét szimbolizáló jelképet.

A Rostás Bea Pirossal kiegészült Buszkasi zenekar Dobó kardja című dala után Habis László köszöntötte a díjazottakat. A megyeszékhely polgármestere kiemelte: a kard nemcsak erős fegyver, de jelkép is: a várvédők elszántságának, hitük megingathatatlanságának szimbóluma. A város első embere hangsúlyozta, idén egy „kiváló kormányzati szakember” és egy remek zenész, „mindannyiunk büszkesége” veheti át a díjat.

Mindkét kitüntetett hangsúlyozta: nagy tisztességnek érzi, hogy rá gondoltak a kurátorok. Schváb Zoltán úgy fogalmazott, Dobó kardja a hazaszeretet jelképe, s ha az egykori várkapitány példakép, akkor az egriek a példamutatás népe. Szabó Attila előtt barátai, családtagjai az utolsó pillanatig titokban tartották a meglepetést. A zenész kiemelte, soha nem az elismerésért dolgozott, de az ilyen pillanatok megerősítik abban: jó úton jár.

heol.hu galéria
TV Eger riport

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Bakonyi Poroszkálók kiállítás a Thury-várban

A 2011. december 10-én 17:30-kor a Thury-várban nyíló kiállítás apropójául a Bakonyi Poroszkálók fennállásának 15. évfordulója szolgál. A látogatóknak lehetősége nyílik a Csepin Péter és csapata által lóháton megtett több mint 40.000 km tükrében megismerni tájakat, embereket és történeteket. A Poroszkálók egyik feladata a hódoltság korának megismertetése, mely Várpalota várának is kiemelkedő korszaka. Ezt az alkalmat megragadva szeretnénk közelebb hozni az emberekhez a XVI. század mindennapjait és hadi kultúráját. A kiállítás további érdekessége, hogy ízelítőt kaphatunk az Amerikában élő magyar festő- és fotóművész, Janvary Zoltán munkáiból „A huszár” című fotósorozatából.

A kiállítást megnyitja Dr. Töll László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalának igazgatója.

A megnyitóval egybekötött könyvbemutatón Csepin Péter dedikálja harmadik könyvét, Ettünk és aludtunk vérmocskolta nyergen…(a Tien-santól a Bakonyig lóháton) címmel. Majd Bakó Sándorral és Szalai Gáborral sajtótájékoztatót tartanak a következő útjukkal kapcsolatban, ahol Skandináviát és a Baltikumot fogják bejárni lóháton.


Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Meghívó – Agria Eliberata

December 17-én hagyományosan ünnepi megemlékezést szervezünk Eger városának török uralom alóli felszabadulásának évfordulóján. 1687-ben ezen a napon adták át a törökök az egri vár kulcsait a Szent Liga seregeinek, majd vonultak el Temesvár irányába. E jeles esemény alkalmából lesz fáklyás felvonulás a belvárosban, dudazene, forralt bor és vigasság! Mindenkit szeretettel várunk a Kis Dobó-térre pontban 18:30-kor!

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Virtuális középkor – Virtuális rekonstrukciók a középkori épületek kutatásában és bemutatásában – konferencia

A Magyar Nemzeti Múzeum egy különleges konferenciával csatlakozik a Magyar Tudomány Ünnepe programjához:

Az esemény címe: Virtuális középkor – Virtuális rekonstrukciók a középkori épületek kutatásában és bemutatásában
Az esemény műfaja: Konferencia
Tudományterület: Informatika, Művészettörténet, Régészettudomány
Az esemény védnöke: Magyar Tudományos Akadémia
Időpont: 2011. 11.21.10.00 -17.00

“A múlt kutatásának egyik alapvető célja s egyben eszköze a rekonstrukció. A rekonstrukció az építészettörténet kutatásában a legtöbbször rajzi eszközökkel jelent meg. Korunk digitális technikája kiterjesztette e rajzi eszközök tárházát. A számítógépes tervezés (CAD) eszközkészlete nem csak modern, tervezett épületek megjelenítésére, hanem régvolt épületetek rekonstrukciójára is alkalmas. A középkori épületek virtuális rekonstrukciója ma már két évtizedes múltra tekint vissza Európában. Időközben a hatalmas technikai fejlődés nem csak a virtuális megjelenítés minősét javította, de a munkát egyszerűsítve humán képzettségű szakemberek számra is megnyitotta a lehetőséget a CAD eszközök használatára, így sajátos interdiszciplináris kutatási módszertana is kialakulhatott e kutatási területnek.


Hazánkban is évtizedes hagyományai alakultak ki a digitális épületrekonstrukciók készítésének. Mára számos szakember, több műhely és cég foglalkozik ezekkel. A konferencia őket kívánja összegyűjteni, és egy reprezentatív válogatást bemutatni a nagyközönségnek munkáikból. Olyan nagyszerű középkori épületek rekonstrukcióival ismerkedhetnek meg a konferencia résztvevői, mint a visegrádi királyi palota, a székesfehérvári bazilika, az egri vár. Közben hallhatnak a kutatók által követett módszerekről, célokról, eszközökről, és arról, hogy ez az új technológia miképpen alakítja át tudományos szemléletünket és viszonyunkat a múltunkhoz.”

Buzás Gergely: régész – művészettörténész, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma

Program:
10.00 – 10.30 Buzás Gergely: Középkori épületek számítógépes rekonstrukciója, mint az építészettörténet kutatásnak eszköze.
10.30 – 11.00 Szőke Balázs: Későközépkori boltozatok virtuális rekonstrukciója
11.00 – 11.30 Kávészünet
11.30 – 12.00 Szabó Zoltán: A székesfehérvári bazilika virtuális rekonstrukciója
12.00 – 12.30 Vasáros Zsolt: Tudomány és fantasztikum
12.30 – 14.00 Ebédszünet
14.00 – 14.30 Tót Márton Zoltán: Hogyan készül a virtuális rekonstrukció
14.30 – 15.00 Balogh András: Virtuális rekonstrukciók a múzeumokban
15.00 – 15.30 Kávészünet
15.30 – 16.00 Szentgáli Ádám – Holakovszky László: Kronszkóp, a virtuális rekonstrukciók megjelenítésének egy különleges eszköze
16:00 – 16.30 Csillag Tamás – Berecz Mátyás: 3D technológia a virtuális rekonstrukciók bemutatásában: Az egri vár rekonstrukciója
16.30 – 17.00 Bárány Krisztián: Időutazás az osztályteremben – a 3D technika alkalmazása a történelem oktatásában

Szervező intézmények: Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

“Csaták néma tanúi” – hadirégészeti konferencia

2011. november 4-én (pénteken) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez a hadtörténeti régészet témaköréből. A konferencia helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Tóth Ágoston-terem. (Budapest, Kapisztrán tér 2-4. 1014.

A program:

10.00 – 10.20. Király Ágnes: Kora vaskori tömegsírok Pusztataskony határában
10.20 – 10.40. Dr. Nádorfi Gabriella: A szabadbattyáni római kori tömegsírok
10.40 – 11.00. Dr. Pusztai Tamás: Két halott a Muhi csatából – a Muhi 4062-es számú sír leletei
11.00 – 11.20. Maráz Borbála: Tömegsírok régészeti feltárása a mohácsi síkon
11.20 – 11.40. Gallina Zsolt: Tömegsírok, lefejezett emberek a török kori Fonyód-Bézsenyen
11.40 – 12.00. Vita/hozzászólás
12.00 – 12.20. Szünet
12.20 – 12.40. Berecz Mátyás: A hatvani Radnóti téri honvéd-sírhely kálváriája
12.40 – 13.00. Tóth Zsolt: Magyar katonák exhumálása az első világháború után
13.00 – 13.20. Dr. Kővári Ivett – Polgár Balázs: A pettendi szovjet tömegsír régészeti feltárása és az emberi maradványok antropológiai vizsgálatának eredményei
13.20 – 13.40. Dr. Kovács László: Petőfi Sándor őrnagy és Gyóni Géza zászlós sírja
13.40 – 14.00. Vita/hozzászólás

 

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

„A magyarok nyomai Törökországban”

“A magyarok nyomai Törökországban” címmel nyílott kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, amit a Török Köztársaság kikiáltásának 88. évfordulója alkalmából mutattak be csütörtökön. A tárlatot Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg a török nagykövetség által rendezett fogadás keretén belül, melyre Kemal Gür nagykövet úrtól mi is meghívást kaptunk.


A tárlat a többi közt azokra a magyar történelmi személyekre és kiemelkedő alkotókra helyezi a hangsúlyt, akik huzamosabb ideig tartózkodtak az Oszmán Birodalom illetve a későbbi Törökország területén, valamint akik tevékenységükkel kulturális hidat képeztek a török és a magyar nép között. Ilyen volt az 1848-as szabadságharc kudarca után Törökországba menekült Kossuth Lajos, vagy Bartók Béla zeneszerző, aki 1936-ban népdalgyűjtést végzett az eurázsiai országban.

Amikor Kossuth Lajos 1849-ben elhagyta az országot, Abdülmedzsit szultán vendégként fogadta őt – emlékeztetett a miniszter. Réthelyi Miklós rámutatott, hogy a két nép között több évszázados a barátság, számos szavunk török eredetű, „nyugodtan mondhatjuk: a vérünkben van a török kultúra.” Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos is a magyar függetlenség kiválóságai voltak, részükre számos múzeumot hoztak létre törökföldön. E városokban pedig – folytatta – rendszeresek a két nemzet barátságát hangsúlyozó kulturális rendezvények.

„A magyarok nyomai Törökországban” kiállításról szólva Réthelyi Miklós elmondta, hogy az a magyar nép hőseinek törökországi nyomait mutatja be. Az emléktárgyakból kiolvasható a történelem, és e tárgyak valóságosabbak, mint a leírt szavak, hiszen a tárgyak a történelem megtestesülései – fogalmazott a miniszter.

A kiállított tárgyak közül a nemzeti erőforrás miniszter kiemelte Schima András és felesége által készített díszes dobozt, melynek nemzeti motívumai a magyar-török kapcsolatokat szimbolizálják. Ezenkívül azonban – tette hozzá – számos egyéb gesztus mélyítette el a két nép közötti jó viszonyt: Széchényi Ödön a tűztől óvta meg Isztambult, a török nép pedig a szegedi árvíz után küldött segélyadományokat.

A megnyitón beszédet mondott H. Kemal Gür magyarországi török nagykövet, aki hangsúlyozta a törökök és a magyarok egymás iránti megbecsülését. A nagykövet kiemelte, hogy Törökország nehéz napokat él át az 50 török katona életét követelő kurd terrortámadás valamint a több mint 500 ember életét kioltó, 7,2-es erősségű törökországi földrengést követően. Gür ugyanakkor aláhúzta, hogy Törökország erős állam amely képes lesz megküzdeni az előtte álló nehézségekkel.

A nagykövet kérésére az egybegyűltek egy perces néma csenddel tisztelegtek a földrengés áldozatainak emléke előtt.

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása

Az Egri Vár Napja

Több ezren ünnepelték az egri vár védőinek törökök felett aratott 1552-es győzelmét hétfőn. Dobó István csapatának október 17-án aratott diadala tíz éve az Egri Vár Napja.


Nem lengett diadalmasan a törökök lófarkas zászlója 1552. október 17-én, amikor az egri vár ostromát feladták. Győzelmes nap ez azonban az egrieknek: Dobó és serege évszázadokra a hazaszeretet jelképeivé váltak.

Azt, hogy miképpen védték meg a túlerőben lévő török ellen a várat, most mindenki saját életkorának megfelelően kipróbálhatta. A legkisebbek fajátékokkal kísérletezhettek, megtudhatták, vajon mennyire nehéz eltalálni az ostromgéppel a várfalat és letaszítani róluk a fából készült várvédőket. Az iskolások már maguk is „fegyvert” vehettek a kezükbe. A vár napjának egyik legnépszerűbb és legtöbb gyermeket vonzó látványossága a mókás lovagi torna volt. A fiúk egy fektetett fahasábra állva dárdával védték magukat, miközben egy harci fegyverrel a kezükben próbálták a másikat lelökni a rönkről.

heol.hu: Lovagi tornával ünnepelték a híres egri győzelmet
TV Eger riport

Kategória: Egyéb | Hozzászólás írása