„A magyarok nyomai Törökországban”

“A magyarok nyomai Törökországban” címmel nyílott kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, amit a Török Köztársaság kikiáltásának 88. évfordulója alkalmából mutattak be csütörtökön. A tárlatot Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg a török nagykövetség által rendezett fogadás keretén belül, melyre Kemal Gür nagykövet úrtól mi is meghívást kaptunk.


A tárlat a többi közt azokra a magyar történelmi személyekre és kiemelkedő alkotókra helyezi a hangsúlyt, akik huzamosabb ideig tartózkodtak az Oszmán Birodalom illetve a későbbi Törökország területén, valamint akik tevékenységükkel kulturális hidat képeztek a török és a magyar nép között. Ilyen volt az 1848-as szabadságharc kudarca után Törökországba menekült Kossuth Lajos, vagy Bartók Béla zeneszerző, aki 1936-ban népdalgyűjtést végzett az eurázsiai országban.

Amikor Kossuth Lajos 1849-ben elhagyta az országot, Abdülmedzsit szultán vendégként fogadta őt – emlékeztetett a miniszter. Réthelyi Miklós rámutatott, hogy a két nép között több évszázados a barátság, számos szavunk török eredetű, „nyugodtan mondhatjuk: a vérünkben van a török kultúra.” Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos is a magyar függetlenség kiválóságai voltak, részükre számos múzeumot hoztak létre törökföldön. E városokban pedig – folytatta – rendszeresek a két nemzet barátságát hangsúlyozó kulturális rendezvények.

„A magyarok nyomai Törökországban” kiállításról szólva Réthelyi Miklós elmondta, hogy az a magyar nép hőseinek törökországi nyomait mutatja be. Az emléktárgyakból kiolvasható a történelem, és e tárgyak valóságosabbak, mint a leírt szavak, hiszen a tárgyak a történelem megtestesülései – fogalmazott a miniszter.

A kiállított tárgyak közül a nemzeti erőforrás miniszter kiemelte Schima András és felesége által készített díszes dobozt, melynek nemzeti motívumai a magyar-török kapcsolatokat szimbolizálják. Ezenkívül azonban – tette hozzá – számos egyéb gesztus mélyítette el a két nép közötti jó viszonyt: Széchényi Ödön a tűztől óvta meg Isztambult, a török nép pedig a szegedi árvíz után küldött segélyadományokat.

A megnyitón beszédet mondott H. Kemal Gür magyarországi török nagykövet, aki hangsúlyozta a törökök és a magyarok egymás iránti megbecsülését. A nagykövet kiemelte, hogy Törökország nehéz napokat él át az 50 török katona életét követelő kurd terrortámadás valamint a több mint 500 ember életét kioltó, 7,2-es erősségű törökországi földrengést követően. Gür ugyanakkor aláhúzta, hogy Törökország erős állam amely képes lesz megküzdeni az előtte álló nehézségekkel.

A nagykövet kérésére az egybegyűltek egy perces néma csenddel tisztelegtek a földrengés áldozatainak emléke előtt.

Ez a cikk az Egyéb kategória bejegyzése. Bookmark the permalink.